Kikapcsolódás

Kedves Vendégeink! 

Ha ellátogatnak hozzánk, a környező zalai települések történelmi, természeti és kulturális értékeit is felfedezhetik, megismerhetik! Ezért szeretettel ajánljuk figyelmükbe az alábbi programajánlatot, melyek között bizonyarára Önök is megtalálják a kedvükre valót.   

Tartalmas és kellemes időtöltést kívánunk!

Rádiházi ménesRádiházi ménes

Rádiházán találjuk az 1994 decemberétől Kabala Ménes Kft. néven működő lovasturizmus-központot. A település egykor önálló volt, de mára már Gutorföldével egybeépült. A környék ősgyeppel borított, szubalpin éghajlatú, dombos legelői kiválóan alkalmasak lótenyésztésre. Bartha László földbirtokos 1912-ben 7 lipicai kancával kezdte el a lótenyésztést. Az 1949-ben alapított rádiházi ménes feladata minél jobb minőségű versenylovak kitenyésztése volt - a budapesti "ügető" részére. A Rádiházi Ménest Magyarországon elsők között állították a lovasturizmus szolgálatába. Már 1963 nyarán 640 fizetett panziónapot ért el, általában 8-9 napos tartózkodási idővel, osztrák, német és angol vendégekkel. A lovassport a hetvenes évek elejétől egyre magasabb színvonalat produkált; az országos bajnokságok, nemzetközi versenyek négy-ötezer fős közönség előtt folytak. Később a Bartha-kúria átépítésével 10 szobás szállót alakítottak ki, étteremmel, pinceborozóval, teniszpályával.

(www.radihaza.hu)

Bakancsos turizmusBakancsos Turizmus

A térség területén fut keresztül a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra, mely az Országos Kék Túra rendszerének része. A Kék Túrát, a fellendülő európai túramozgalom szellemében, 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójának tiszteletére jelölték ki, Cholnoky Jenő – neves geográfusunk- kezdeményezésére, aki a Magyar Turista Egyesület elnöke volt ekkor. A Sümegtől a Nagy-Milicig tartó, 910 km-es turistaút nemcsak hazánk, de Európa leghosszabb útvonala is volt. Az Országos Kék-túra igazi népszerűségét Rockenbauer Pálnak köszönheti, aki 1979-ben a Magyar Televízió forgatócsoportjával bejárva az utat elkészítette a „Másfélmillió lépés Magyarországon” című filmjét. Térségünket az 1986-ban a „Még egy millió lépés Magyarországon” című produkció apropóján járta be a forgatócsoport, s így ismerte meg az egész ország. Írott kőtől Szekszárdig mutatta be Rockenbauer Pál és csapata a Dunántúlt. A film hatására ez az útvonal is bekerült az Országos Kék-túra rendszerébe „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék-túra” néven, így tisztelegve az időközben elhunyt filmes emléke előtt. E túraútvonal a legjelentősebb a térségben, kiemelt jelentőségét az adja, hogy a nemzetközi túraútvonal-hálózat része. A térség másik jelentős túraútvonala az „Olajos Körút - Papp Simon útján”, melynek hossza 89 km. Nevét Dr. Papp Simon geológus, egyetemi tanárról kapta, aki a helyi és az országos szénhidrogén-bányászat megteremtője, egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Nevéhez fűződik a budafapusztai és a lovászi szénhidrogénmező feltárása is. Papp Simon neve összeforrt a vidékkel: az ő irányításával indult meg 1937-ben az iparszerű szénhidrogén-bányászat Lispe határában, neki köszönhető a MAORT lendületes fejlődése. A túra a hajdani olajvidék ipartörténeti és természeti értékeit igyekszik bemutatni. Útvonala a Letenyei-dombságot, a Kerka-völgyét és a Tenke vidékét érinti. A térség gyalogtúra útvonalakkal kellően lefedett, a természetjárás, a túrázás tekintetében a táj kiemelkedően jó turisztikai adottságokkal bír. A vidék szép, változatos, élővilága gazdag, az urbanizáció hatása összességében mérsékelt, igazi természet közeli környezet, mely valódi élményt, kikapcsolódást képes nyújtani.

(www.turistautak.hu)

Angyalok kertjeAngyalok Kertje Panzió

Pusztaederics, ez a kis Válicka-völgyi zsákfalu ideális helyszín az aktív pihenésre, a reformkonyha-kísérletekre. Ha kedvünk tartja, nagyokat kirándulhatunk. Az egyik dombon átvágva a rádiházi méneshez jutunk, a másikon a pusztaszentlászlói termálstrandhoz. Különleges házikó nyitotta meg kapuit a Göcsej határán lévő, 180 lelkes falu szélén. Már a neve is meglepő: Angyalok Kertje. Persze hívhatnák Zsuzsa néni kertjének is, hiszen ő, a tulajdonos anyósa az, aki ott biogazdálkodást folytat, különleges kenyeret süt, főzőtanfolyamokat vezet. De nem így nevezik a házat. Már csak azért sem, mert Budapesten már hetedik éve működik a Dudás Katalin pszichológus, táplálkozási szakértő vezette Angyalok Konyhája, s a vendégház megszületését ez a konyha inspirálta. Ha úgy tetszik: lett házuk, saját kertjük, ahová el lehet vonulni. Tisztítókúrára, léböjtre vagy csak a gyökerek újraélesztésére, a természettel való azonosulás újrafogalmazására. A megtapasztalás a csenddel kezdődik. Pusztaedericsen ugyanis nincs mobil térerő, s ezért a 12 ágyas Angyalok Kertje vendégházban sem csengenek a telefonok. Az egyetlen csengő hang a kolomp, ami a falu mindössze két utcáján vonuló teheneket kíséri. A békés hangulathoz jótékonyan hozzájárul a kis település fekvése, a sok zöld, a gombászterepeket ismerő jókedvű falugazda, a találékony polgármester (aki még a masszőrt is házhoz hozatja az idősebbek kedvéért) - és persze a Ház. Az Angyalok Kertjében minden családias. Az étkezések a közös térben egyetlen közös asztalnál folynak, akkor, amikor a társaság igényli. A tápláléknak való begyűjtésében akár segédkezni is lehet, hiszen a biokertben minden fontos zöldség megterem, télidőben persze csak a spájzig kell elmenni. Ott lapulnak a jó házilekvárok, az eltett savanyúságok is. Kenyér mindennap frissen készül, hol egy kis dióval, tökmaggal, hol kis kockákra vágott zöld és sárga paprikával, curryvel.

(www.angyalokkertje.hu)

Deák szülőházaA „Haza Bölcsének Szülőháza

Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a ″haza bölcse″ 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja. Az emeleti szobákban a 18-19. századból származó bútordarabok, a Nádasdy-Mausoleum hatását, a köznemesség olvasáskultúráját ismertető kamara kiállítás gazdagítják ezt a képet. A földszint egyik termében "A Deák-család és Deák Ferenc emlékezete", míg a másikban "Zala mezei gazdái" címmel látható kiállítás.

(www.sojtor.eu)

Vadászturizmus

A térség belföldön és külföldön egyaránt nevezetes a vadállományáról. A környéken található leseken meg lehet figyelni a vadászállományt: szarvas, vaddisznó, őz, nyúl, róka, borz, fácán, és különböző madarak pl: sas. A 75-ös úton Bak felé haladva van Sohollár, gróf Széchenyi István vadásztanyája, ahol az ősi hagyományt felújítva minden év szeptemberében Hubertus misével egybe kötve emlékeznek meg a vadászok védőszentjéről. Ez egyben a vadászidény kezdetét is jelzi. A nyitó ünnepségen bemutatkoznak a vadásztársaságok, felavatják az új vadászokat és a régi és új trófeákból bemutatót rendeznek. Az íjászok is felvonulnak. A programot vásár, vadászkutya bemutató, szépség és ügyességi verseny, vadásztársaságok közötti főzőverseny gazdagítja.

(www.valickavolgye-vadaszklub.hu)

Budafai Arborétum

Budafai Arborétum

Bázakerettyétől mintegy 2 km-re található a meghitt zalai dombok között, gyönyörű göcseji bükktájba illeszkedve a Budafapusztai Arborétum (Budafai Arborétum). A Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 1959-ben létesítette a 46 hektáros arborétumot. Az 1926-ban épített vadászház, ami a Zichy család tulajdonát képezte, és a köré telepített park képezi az Arborétum magvát. Több mint 200 fajta többnyire védett növénnyel, fenyővel, lomb- és cserjefajtával büszkélkedhet. A fafajok Észak-Amerikából, Ázsiából és Észak-Európából származnak. A leglátványosabbak talán a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló azáleák. Az árnyas sétautakon barangolva forrás táplálta kis völgyzárógátas tavat találnak az ide látogatók. Kiépített, szép pihenőhelyek alkalmat biztosítanak az erdei falatozáshoz, szalonnasütéshez. A Budafai Arborétum - nagy tájesztétikai értéke és látványossága mellett - erdészeti kutatási és oktatási célokat is szolgál. Fejlődéstani vizsgálatokat végeznek, melyek segítségével kiválasztják a zalai erdőtelepítésekhez legalkalmasabb fenyőfajtákat.

(www.zalaerdo.hu/hu_budafa.php)

Erdei vasútCsömödéri Erdei Vasút

A Csömödéri Erdei Vasúté a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer hossza 102,9 kilométer. Érdekessége, hogy ennek mindössze a harmadán van személyszállítás, a forgalom nagy részét még ma is a fát szállító tehervonatok jelentik. Vonalai hangulatos településeken át haladnak, számos turisztikai látnivalót kötnek össze. Vonzó zalai tájak, dombok és erdőségek között kanyarog az a keskeny nyomsávú vasútvonal, amely az elmúlt időszakban a térség egyik legjelentősebb turisztikai vonzerejévé vált. A Zalaerdő Rt. Erdei Vasútüzeme által működtetett kisvonat igen kedvelt a kirándulóknak, túrázóknak. A zalai erdei vasút megépítése több mint száz évvel ezelőtt kezdődött meg, pusztán gazdasági szempontok miatt. Az agyagos talajú erdőből a felázott, s emiatt járhatatlanná vált földutakon problémát okozott a kitermelt faanyag szállítása. A XIX. század végén ezért épült meg az első keskeny nyomsávú vasútvonal. Kezdetben két, egymástól független vonalon üzemelt: a Lenti- Zajda és a Csömödér- Kistolmács szárnyvonalon. Ahhoz, hogy a kisvasút személyszállításban és a faanyagszállításban is gazdaságosan üzemelhessen, meg kellett építeni az összekötő szárnyvonalat. A Lenti- Szilvágyi és a Csömödér- Kistolmácsi vonal összekötésére 1999 végén, 2000 elején került sor. A kisvasút a 2004-es évtől néhány újdonsággal is szolgál. Minden második vasárnap nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon. Külön megrendelésre az Erdélyből még 2000-ben Zalába importált Ábel nevű gőzös is az utazók rendelkezésére áll. A végállomás végén erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti tárlat várja az érdeklődőket. Ennek első terme kifejezetten a zalai erdei vasút múltját és jelenét tárja a látogatók elé. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Kerka völgyét, illetve a Zala megyei bükkrégiót, ezen belül a vétyemi erdőtömböt is. A vonatos kirándulás alkalmával nemcsak egerészölyvet láthatunk, de akár a fekete gólya is szemünk elé kerülhet. Ritkaságszámba menő madara a vidéknek a haris, mely megbúvik a fűben, így általában csak a hangja hallható, az viszont igen jellegzetes, s azonnal felismerhető. Az erdőben élők közül, pedig az énekes madarak és a harkályok bukkannak fel gyakrabban.

(www.kisvasut.hu)

IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark
>> Címlap Kikapcsolódás